Gurdon Ferenc - dob Kocsis Melinda - hegedű, ének, vokál Kocsis Tibor - akusztikus gitár, ének Koródi Csaba - billentyűs hangszerek, szájharmonika Ormos Antal - basszusgitár Számvéber Tamás - szólógitár
1994 szeptemberében találkoztam először a zenekarral, amely akkor még Narancsvirág Country Társaság néven futott. Ekkor kaptam a Szüleimtől életem első normális hangszerét, ezt hallották meg a fiúk, mert épp akkor kerültem be a zenekar baráti körébe, úgyhogy elhívtak egy próbára, hátha tudok színesíteni a zenekar hangzásán. Körülbelül két hetes elméleti zenetudással és egy egyhetes hangszerrel rendelkeztem, mikor az első dalszövegeket és akkordokat elém rakták. Ennek ellenére a próba egész jól sikerült és a csapatban maradtam.
A repertoárunkban, néhány saját dal mellett a magyar country nagyjainak dalai szerepeltek (Illés, Bródi, Fonográf, Koncz Zsuzsa, stb.). Egyre többet koncerteztünk, és egyre több helyre eljutottunk az országban.
A nyári koncertek mellett évente készültünk egy-egy nagyobb műsorral is karácsonyra. 1994 karácsonyára (igaz ekkor még nélkülem) készült a zenekar egy ünnepi összeállítással a Tatabányai Bányász Művelődési Házban. 1995-ben ugyanitt már egy komplexebb műsorral álltunk színpadra, mind a hangszerelés, mind a repertoár tekintetében. 1996-ban pedig az együttes addigi legemlékezetesebb produkcióját hoztuk össze "A Betlehemi csillag üzenete" címmel a Tatabányai Népházban. Zenei alapanyagként az azonos című albumról a Kormorán, Vízöntő, Dűvő zenekarok, Koncz Zsuzsa és Tolcsvay László dalai szolgáltak. A produkcióhoz szükség volt a Narancsvirágon kívül vonós zenekarra, fúvós zenekarra, népi zenekarra, kórusra, énekesekre és a műsor gerincéül szolgáló néptánc együttesre. A zenekarunk vezetője ezt először egy szál szintetizátorral, az én közreműködésemmel képzelte el, végül a zenekar tagjainak ügyködése révén a szereplők létszáma száz főnél is több lett, a technikusoknak nem kis fejvakarást okozva ezzel. A műsorral több teltházas előadást adtunk.
A sok szervezési feladat, több havi gyakorlás, és a megpróbáltatások kis széthúzást eredményeztek a zenekar tagjai közt. Arról nem is beszélve, hogy ezidőtájt nálunk is fogható volt a Country Music Television (CMT), amit mindannyian nyálcsorgatva bámultunk és szerettünk volna ebbe az irányba húzni a zenélésben. Miután bemutattuk videokazettáról az elképzelésünket, sajnos azok a tagok, akik ezzel nem tudtak azonosulni, kiszálltak a buliból.
Rövid nehéz időszak következett a zenekar számára. Erősítőt lízingeltünk az én nevemre és pótoltuk a hiányzó tagokat. A basszusgitárosi poszt nem ment valami simán. 1997 nyarán kicsit lájtosabb koncertszerepléseink voltak, de aztán 1998 tavaszára ez a probléma is megoldódott. Új erőre kapott a zenekar és megkezdtük a felzárkózást, még a fellépti díjaink összegyűjtögetésével szert tettünk egy YAMAHA digitális keverőpultra is, ami a mai napig hűen szolgál minket.
Mivel a Narancsvirág nevet még megtartottuk, de a repertoárt teljesen lecseréltük, még sok meglepetést okoztunk a zenekar korábbi hallgatóságának, volt akinek bánatára és volt akinek örömére.
Egy-két év után egyértelművé vált mindannyiunk számára, hogy jelezni kell, ez már nem az a zenekar, ezért választottuk 2000-ben az Oklahoma nevet. 2001-ben elkészítettük első öt számos demo stúdiófelvételünket, melyből négy a zenekar saját nótája volt Kocsis Tibor és Számvéber Tamás szerzeményeivel és Kocsis Tibor szövegeivel, egy pedig külföldi feldolgozás, Gurdon Ferenc dobosunk magyar szövegével. A munka végére összekovácsolódott a csapat.
2005-2006-ban sok-sok új dal született és egyre komolyabban, bátrabban nyúltunk a hangszereléshez. Az ezt követő években sok koncertben és kalandban volt részünk. Mivel egyre több volt a fellépés, egyre több új dalt kellett tanulni, ezért kicsit visszaszorult a saját dalok írása.
2008-ra végre kezdett megérni a zenekar első önálló albumának gondolata, ezért egy dal próbafelvételének erejéig stúdióba vonultunk. A választás az "Érte sose sírj" című dalra esett, amelyet stúdió minőségben rögzítettünk. A dal sikerén felbuzdulva kedves gyerekkori barátom, Varga Ferenc felajánlotta, hogy klippet forgatna nekünk a nótához. Örömmel vettük a felajánlást és 2008 nyarán két napos forgatáson vettünk részt. A forgatókönyvet Varga Feri írta nekünk, majd a rendezést, forgatást, és a rendkívül munkaigényes vágást is végig vitte a hátán, Pálfy Andi gyártásvezetésének segítségével. A klip főszereplői Gerhát Barbara és Vári Attila voltak. A felvételnél még segített Németh Szabolcs, a szereplők változatos sminkjeit pedig Botocska Zita készítette nekünk.
Az elkészült klip bemutatása 2008 szeptemberében ünnepélyes keretek közt zajlott Tatabányán a Puskin Művelődési házban. Az alkalom apropóján megszületett egy country klub és koncertsorozat gondolata. Létre hívtuk az Oklahoma Country Klub-ot, amely állandó helyen a Puskin Művelődési Házban, két havi rendszerességgel várta a country zenére szórakozni kívánókat.
A 2008-as év egy értékes barátságot is hozott a zenekarnak Henryx, a császári Western Farm megálmodója személyében. 2009-2010-ben sok közös bulink volt együtt és egyre szorosabbra fonódott az együttműködés köztünk. Bízunk benne, hogy a jövőben mégtöbb emlékezetes programot tudunk együtt összehozni.
Sok készülődés, munka és feladat mellett 2009 nyarán végre stúdióba tudtunk vonulni, hogy megálmodjuk első stúdiólemezünket. A felvétel munkálatai őszbe, majd télbe hajlottak. Számvéber (Veréb) Sándor rengeteget dolgozott velünk a VE-GA stúdióban, ahol a teljes lemez készült és amiért rendkívül hálásak vagyunk neki. A felvételeken pár szóló erejéig két vendégzenész is a segítségükre volt. Lengyel Tibor Steel gitáron, Ongjerth Dávid pedig dobrón színesítette a munkánkat.
A rengeteg beleölt munkaóra 2010 elejére meghozta az eredményt és elkészült az albumunk teljes zenei anyaga és a mastering is. Mégis egy kis időre fiókba kellett tennünk, mert fontos feladatot kapott a zenekar.
Felkértek minket, hogy muzsikáljunk a Wimmelburgi Country Fesztiválon németországban. A kért műsor hossza 5 óra volt, így komoly felkészülés vette kezdetét. A meglévő repertoárunkból "bestof" válogatást kellett készítenünk és a rostán maradt dalok mellé még 35-öt meg kellett tanulnunk. A koncert előtti utolsó napokig tartott a felkészülés és 65 teljesen felújított dallal keltünk útra. Mondanom sem kell, hogy a fesztivál rendkívüli élmény volt a számunkra és a koncertbe is teljes lelkesedéssel vetettük bele magunkat. A közönség hamar ránkhangolódott és a koncert első percétől az utolsóig végig profi country linedancel szórakoztattak minket, miközben mi is szórakoztattuk őket :-) A koncert olyan sikeres lett, hogy már a helyszínen kapcsolatok és együttműködések születtek. A 2011-es koncertidényre eddig lekötött németországi fellépések már az azóta létrejött együttműködési megállapodásoknak köszönhető.
Miután visszatértünk németországból, végre teljes figyelemmel kezdhettünk bele a lemezünk végső simításaiba. Közösen kerestünk a lemezborító fotózásához helyszínt és néhány megbeszélés után körvonalazódott, hogy milyen is legyen az albumunk "ruhája". Pár heti munkával, fotógyűjtögetéssel és egyeztetéssel én magam készítettem el az albumborítót, mely végül mindenki számára elégedettséggel koronázta meg a közös művünket. Már csak a lemez gyártása volt hátra, amely aztán 2010 novemberében végre megérkezett a boltok polcaira.
